Érdemes kóstolgatni: atipikus foglalkoztatás

A projekt első szakmai eseménye a női foglalkoztatás bővítését célzó workshop volt, melyen bemutatták az ezen a területen felmerülő főbb problémaköröket, az új foglalkoztatási formákat és a megye foglalkoztatási tendenciáinak alakulását is.
Az előadásokat a projekt előmozdítása érdekében megalakult Tanácsadó Testület tagjai – a Baranya Megyei Vállalkozói Központ ügyvezető igazgatója, az Esztergár Lajos Családsegítő-és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője, a járási vezető védőnő, a Nevelők Háza Egyesület elnöke, és a Pécsi Tudományegyetem egyik kutató egyetemi tanára – tartották.
Ahogy a kerekasztal-beszélgetésekből kiderült, a KKV szektor biztosít megélhetést a munkavállalók 73%-ának, ám az atipikus foglalkoztatási formák nem elterjedtek. Ez nagyban megnehezíti a család és a munkahely elvárásainak összehangolását a nők számára, mely főként a szülést követően akadályozza a nők munkába való visszatérését. További probléma a vidéki és a budapesti munkáltatók bérezése közötti egyenlőtlenség – a szakképzett munkaerőt elszívják a régión kívüli multinacionális nagyvállalatok, mely a baranyai térségben működő kisebb cégek számára okoz kihívást.
– Miután megvitattuk a női munkavállalók jelenlegi helyzetét, valamint a munkaadói és munkavállalói oldal véleményét a helyzet mutatóinak javítása érdekében, arra jutottunk, hogy átfogó munkával elő kell segíteni a családbarát munkahelyek létrejöttét, ahol atipikus formában történik a foglalkoztatás – tájékoztatta a Napilapcsoportot Bognár Szilvia, a a Pécsi Család- és KarrierPONT humánpolitikai tanácsadója.
A szervezet és partnereinek szakemberei úgy látják, ez a folyamat nem tud megvalósulni a vonatkozó törvényi szabályozás változása, hosszútávon gondolkodó településvezetők, munkaadók, a munkaerő-piacon való hatékony szereplésben motivált női munkavállalók és az anyák munkába állását támogató intézmények és családok nélkül.
– Ezen célok megvalósulását a jó gyakorlatok láttatása, azaz a nyilvánosság mozdíthatja jó irányba – tette hozzá Bognár Szilvia.

Létrehozták a Pécsi Család- és KarrierPONTot is
November 6-án, a Vasutas Művelődési házban tartott rendezvény célja az volt, hogy a munkavállalók az atipikus foglalkoztatás legjellemzőbb formáival megismerkedhessenek.
A PTE két egyetemi docense, Dr. Bankó Zoltán és Dr. Vámosi Tamás, valamint a Jobcapital munkatársa, Vári Ágnes tartott előadásokat, melyek az atipikus munkavégzés magyarországi helyzete mellett praktikus tanácsokkal is ellátták a jelen levőket. A résztvevők megismerhették az atipikus munkavégzés fő formáit, mint például a részmunkaidős foglalkoztatás, a behívás alapján történő munkavégzés, a munkakör megosztás vagy a távmunka. Az eseményen többek között elhangzott, hogy Magyarországon elenyésző az atipikus formában foglalkoztatottak aránya, mindösszesen 5-6%.
Amennyiben munkakeresők vagyunk, célszerű már az önéletrajzban feltüntetni, ha atipikus formában szeretnénk munkába állni, mint az is, hogy ne csak a korábbi munkahelyünkön betöltött pozíciónkat tüntessük fel, hanem az ott ellátott feladatokat is részletezzük, ezáltal árnyaltabb képet adva a képességeinkről
A szakemberek szerint a munkaerő kölcsönzés elterjedt módja az atipikus foglalkoztatásnak, ahol a közhiedelemmel ellentétben a kölcsönzött alkalmazottak nem keresnek kevesebbet, mint az adott cég ugyanazon pozícióban dolgozó „saját” munkaereje.
Azt is tanácsolják, hogy a gyakori jogi lépések helyett inkább kezdeményezzünk a főnökkel egy egyszerű beszélgetést, amely elég lehet ahhoz, hogy a kötött munkaidő atipikus foglalkoztatássá váljon, sokszor ugyanis az atipikus foglalkoztatás nyújtotta lehetőségekkel és esetleges buktatóival gyakran a munkáltatók sincsenek tisztában

A munkavállalók és munkáltatók közösen fogalmaztak meg szakmai ajánlást

A női foglalkoztatás bővítése Pécsett elnevezésű program célja az volt, hogy rávilágítson a női munkavállalók speciális helyzetére a munkaerő-piacon. Az ő foglalkoztatásuk holisztikus gondolkodást igényel:
– a törvényi szabályozás szellemisége biztonságot nyújtson a női munkavállalóknak
– a közösségek (települések) gondoskodjanak esélyegyenlőségi tervek kidolgozásáról és alkalmazásáról; intézményi rendszerük fejlesztéséről – bölcsődei férőhelyek száma – szemléletformáló kezdeményezések támogatásáról; megfelelő számú, minőségű közösségi programról
– a munkaadók részéről szükséges egyfajta szemléletváltás: a női lét és szerepeikből adódó teljesítésük elismerése; az atipikus foglalkoztatási formák megismerése, lehetőség szerinti alkalmazása
– a női munkavállalók alkalmazkodása a munkaerő-piaci változásokhoz (olyan fejlesztéseken, képzéseken való részvétel, ami növeli a munkavállaláshoz elengedhetetlen kompetenciákat - lásd. digitális analfabetizmus jelensége, nyelvismeret hiánya)
– a családok elfogadóbbá válása, ahol az anya megbecsült szerepet tölt be.

Szakmai ajánlás a női foglalkoztatás bővítése céljából
Egy munkáltató esetében nincs nagyobb érték, mint a jó humán erőforrás. A hatékony teljesítéshez azonban a munka és magánélet harmóniája nélkül aligha van esély. Pedig, egy anya hatékony és sikeres munkaerő tud lenni abban az esetben, ha a tipikus foglalkoztatási formák helyett rugalmasan foglalkoztatják.
Az atipikus foglalkoztatási formák megismertetése, bevezetése bármely munkáltató típus esetében növelheti a hatékonyságot, amennyiben az adott szereplőkre szabják azokat. Ennek előnye az, hogy egyensúly alakítható ki a munka és család között.

Mit tehet a munkáltató a cél elérése érdekében?
– munkaidő-kedvezményt és támogatást adhat a női munkavállalók képzéseihez (át- vagy továbbképzések) folyamatosan mérheti a munkavállalók elégedettségét, az eredménytől függően változtatásokat eszközölhet
– a jogok és kötelezettségek egyaránt érvényre juthatnak a munkavállalók esetében egyénre szabott motivációs rendszereket dolgozhat ki
– a kisgyermekét otthon gondozó anyával a munkáltató folyamatosan tartsa a kapcsolatot, az őt érintő változásokról tájékoztassa
– a kisgyermekét otthon gondozó anya munkavállalóként kimagaslóan jó tulajdonságokkal bír (felelősségteljes, érett, tudatos, jó szervező, közvetlen, fejlett problémamegoldó képessége van, motivált, stabilitásra törekszik), amikre építkezni lehet és érdemes
– amennyiben a munka jellege lehetővé teszi, adjon módot a táv- és részmunkára, a rugalmas munkarend alkalmazására
– csökkentheti a túlóra terheket
– igyekezzen csökkenteni a mentális terhelést
– érje el, hogy a női munkavállaló megbecsült és fontos legyen, ezzel is motiválva őt a munkavégzésben.

A családbarát munkahelyek kialakítása komoly gazdasági érdek, hiszen ezáltal csökkenthető a régióból történő elvándorlás. A kiöregedő munkatársak pótlása, a fiatal munkaerő betanítása már most stratégiai gondolkodást igényel (főleg a hiányszakmákban), amire jó példa lehet a nyugdíjas-fiatal generációs mentorprogram (lásd. Baranya Megyei Vállalkozó Központ).

Konzorciumban pályáztak az EU-s forrásra
A „Munka ÉS Család – A nők munkaerő-piaci helyzetének javítása és Nő-Köz-Pont létrehozása Pécsett” című, EFOP-1.2.9-17-2017-00082 számú, európai uniós pályázati projekt részeként még október közepén, a Civil Közösségek Házában megrendezett workshop célja az volt, hogy a munkáltatók és munkavállalók megoszthassák egymással a tapasztalataikat és közös nézőpontot alakíthassanak ki. Az esemény végén ajánlást is megfogalmaztak.
A Pécsi Sport Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a MIOK a hátrányos helyzetű emberekért Alapítvány, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és a Pécsimami Közhasznú Egyesület közösen nyert el vissza nem térítendő támogatást a Pécsi Család és KarrierPONT létrehozására és működtetésére. A projekt célja a nők munkaerő-piaci helyzetének javítása, az atipikus foglalkoztatási formák népszerűsítése és elterjesztése, a munkáltatók és a munkavállalók együttműködésének előmozdítása, a család és a munka összeegyeztethetőségének érdekében.

Jelen tartalom kizárólag a szerző álláspontját tükrözi. Az Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal az írásos anyagban szereplő információk felhasználását illetően.

Ha teszett Önnek a cikk, ossza meg másokkal is!